Termés: Rendszerint több, egyvirágú füzérkét közös tengely tart össze. Mindegyik virágot illetve szemet tüskés, kemény pelyvalevél zár körül. A pelyvás szem 4-5 mm hosszú, színe sárgásbarna, néha ibolyaszínű. A felső pelyva hét erű, az ereken 1 mm-es horgas tüskék találhatók. Az alsó pelyvalevél apró, áttetsző hártyás. A szem széles tojásdad alakú, kissé lapított.
Csíranövény: Az első, második levél rövid, 6-10 mm hosszú, 1-2 mm széles, a leveleken a főér nem feltűnő. A levelek sárgás, porcos szélein kisebb vagy nagyobb, a levél csúcsa felé görbülő szőrök találhatók. A levél alapján és a levélhüvely szélén hosszabbak a szőrök. A későbbi levelek keskeny lándzsa alakúak, közepük a legszélesebb, csúcsuk és alapjuk felé fokozatosan keskenyednek el. A fülecske hiányzik. A levelek sűrűn erezettek, az erek erősen kidomborodók, az ereken igen apró serteszőrök állnak, melyek az első leveleken valamivel nagyobbak, melyektől a levél kissé érdes. A hártyás nyelvecske apró, fogazott.
Kifejlett növény: Egyéves, alacsony, lekönyöklő szárú, legyökerező, bokros növény. Levéllemezei rövidek, hegyesek, szélükön pillásak. A levél nyelvecskéje rövid, pillás. A buga füzéres, ibolyás, a füzérkék apró nyelűek, a füzérke 1-2 virágú. A felső pelyva bőrnemű, kemény, hátán merev, horgas tüskéjű, az alsó pelyva elsatnyult. A kalásztengely horgas sertéjű.
Elterjedés: Adventív növény, elsősorban a Duna-Tisza közén gyakori, másutt ritkább. A meleg, trópusi és szubtrópusi területek gyomnövénye volt, így érthető, hogy a száraz, meleg, meszes területeken él meg. A homokpusztákon, bolygatott területeken, utak mentén, kertekben, homoki szőlőkben terem, horgas termése terjedését nagyban elősegíti.